Adventi Kiállításunk december elejétől látható a Trafik Kör Kortárs Művészeti Pont épületében. Az installáció Spanyielné Kaposvári Borbála alkotásait mutatja be, aki a gobelin hímzés- és horgolás technikáját autodidakta módon sajátította el több, mint egy évtizeddel ezelőtt, amit azóta művészi szintre emelt. A kérdésre, hogyan talált rá a kreatív energiáinak ebbe a formába való becsatornázására, váratlan választ kaptunk.
Borika nénit egyfajta hiányérzet terelte ebbe az irányba, amit otthonának „üres” falai váltottak ki benne és igénye a művészeti alkotásra, előhívta szunnyadó kreativitását. Lakásának belső tereit mára saját gobelin alkotásai díszítik, amelyek tükrözik Borika néni személyiségét és teszik otthonát egyedivé. A képeket és a különböző horgolt kiegészítőket szemlélve felvetődik a kérdés, hogy mennyi idő alatt készülnek el ezek a precíz és gazdag motívumvilágú alkotások. Elmondása szerint az ilyen jellegű alkotó munka, pillanatok alatt kizökkenti az embert abból a világból, amelynek mértékegysége az idő.
Csíkszentmihályi Mihály pszichológus ezt az állapotot flow-élménynek nevezi, az a különleges élményt okozó tevékenység, ami egyszerre vált ki sikerességet, megelégedettséget, és kíván belemerülést valamint koncentrációt.
Az alkotás öröme akkor válik igazán teljessé, amikor egy-egy horgolt dísztárgyat szeretteinek ajándékoz, és azok megtalálják helyüket egy másik otthonban. Családjában például a karácsonyfa teljes egészében az általa horgolt gömbökkel és angyalkákkal van díszítve, így válik náluk a fenyőfa szakrálissá és Borika néni szeretetének jelképévé.
Hisszük, hogy az alkotó tevékenység örömét mindenki felfedezheti magában, és ezáltal kifejezheti belső világát, személyessé és egésszé téve közvetlen környezetét.
„A karácsony a szeretet, és ádvent a várakozás megszentelése. Az a gyerek, aki az első hóesésre vár – jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel. Az, aki hazakészül, már készülődésében otthon van. Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé – szabad, és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől-szomjától. Aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: a hetek, órák percek kattogó, szenvtelen vonulását. Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.” / Pilinszky János /
TRAFIK KÖR 